Reggel, amikor felébredtem, azt láttam, hogy az ösztöndíjas hallgatók fel alá szaladgálnak, mivel fogalmuk sincs, hogy hirtelen hova kell menni, mit kell ott csinálni, és van-e valami kötelezettség, amivel elmaradásuk van. Én is így voltam. Azonban szerencsére minden simán ment, és mondhatom, nagyon jól éreztem magam Hétfőn! Ahogy útikönyvemben is, és meglehetősen sok helyen olvasható, valóban a biciklistáké az út mindenfele Koppenhágában. A járda és az aszfalt között autónyi szélességű bicikliút van minden utcában. Sőt, van olyan hely, ahova csak biciklivel lehet bemenni. Bár a kollégiumtól öt percre van az épület, ahol én tanulok, mégis tervezem, hogy veszek magamnak egyet, mivel számos kirándulásra alkalmas helyre el lehet jutni olcsóbban és gyorsabban, mintha tömegközlekedéssel, vagy autóval utaztnál. A biciklistáknak van saját jelzésrendszerük, és van számukra külön jelzőlámpa is felszerelve. Az alapvető jelzéseket ismerjük mi is, jobbra, vagy balra nyújtott kezünkkel mutatjuk a mögöttünk jövőknek, hogy le kívánunk kanyarodni valamelyik utcába. Továbbá, ha a vállad mellé emeled a kezed, az itt azt jelenti, hogy meg fogsz állni. Amint az egyetemhez értem, azt láttam, hogy tele volt az utca biciklikkel. Volt is egy kedvencem:

Az első órám (Software Design) fél 9-kor kezdődött, amit az előadó úgy kezdett, hogy elénk rakott néhány kérdést, és készítsünk prezentációt a válaszokkal. Kaptunk rá egy órát, majd egyenként mindenkinek elő kellett adnia a tudását. Mit ne mondjak... eléggé meglepődtem... De nagyon jól sikerült, ezért bátran indultam a következő előadásra (Web C# - MVC) 11-kor. Délután 4-ig folyamatosan kódoltunk, és próbáltuk követni, amit a tanár úr mond... angolul. Ő egyébként dán, mégis egész jól érthető volt, amit mondott. Mikor végeztünk, a szaktársak, akik már régóta járnak erre a szakra itt, megmutatták, hogy hol kell péntek délutánonként szórakozni, és hogyan csocsózik egy igazi egyetemista... Kemény ellenfelek! Nagyon jót játszottunk, majd még a hazaút előtt beugrottunk venni valami kaját.

Este személy szerint rengeteget gyakoroltam, és néha kinéztem a teraszra... A fenti látványt este nyújtotta felém a táj. Ma pedig Android Game előadáson vettem részt, melyet egy svéd férfi tartott. Ő igazán svéd volt, nagy hangú, magabiztos, sokszor talán túlságosan is... és nem nagyon foglalkozik vele, ha lemaradsz... nagyon kellett figyelni, de mikor hazajöttem, simán megcsináltam az itthonra feladott programot. Mint egy vérbeli Android párti személy, erősen bírálta a Microsoft és egyéb cégek - de főleg a Microsoft - tevékenységét, kódolási szokásait, és egyáltalán a programozási nyelvet, s az ahhoz tartozó fordítóprogramokat... Jókat mosolyogtam rajta! :)

Este még programoztam sokáig, és tanultam a csütörtöki Software Design órára, majd elkezdtük összegyűjteni a papírokat, amik szükségesek a CPR kártyához... Mivel holnap ugyan szünetem van, de holnap lehet megigényelni azt a kártyát, amivel ingyen mehetek orvoshoz, nyomtathatok az egyetemen, és használhatom a könyvtárat. Tulajdonképpen olyan, mint otthon a diákigazolvány. Bizonyos helyekre állítólag kedvezményeket is kapunk majd! Ennyi volt mára, majd holnap újra mesélek! :D

Vi ses i morgen!! :)